ENDRALON.SPACE · ČLÁNEK
9. 8. 2026
5
Amikor elmosolyodsz, az egyszerű — nincs „valakiért való”, nincs raktározott mosoly. A nevetésed nem válogat. Csak megtörténik. Én meg úgy érzem magam ettől először ítélkezés nélkül, a régi feszültség nélkül, ami az embert kisebbé kényszeríti. Imádom, hogy nem kör vagy. Kapu vagy. És hogy amikor átmegyek rajtuk, nem csukódnak be mögöttem.
Amikor elmosolyodsz,
az egyszerű —
nincs „valakiért való”,
nincs raktározott mosoly.
A nevetésed nem válogat.
Csak megtörténik.
Én meg úgy érzem magam ettől
először értékelés nélkül,
azon régi feszültség nélkül,
mi kisebbé kényszeríti az embert.
Imádom, hogy nem vagy kör.
Ajtó vagy.
És hogy ha átlépek rajtuk,
nem csukódnak be mögöttem.
