Emlékek, amik csak a tieid

Három évvel később, 1996-ban az olimpiai riviérán maga Zeusz világosított meg, mivel három hétig meg sem mozdultam az erkélyemről, ahol valószínűleg a gyerekek egy egész turnusának vetettem kártyát. Senki sem hívott másnak, csak Zeusznak. Tudom, tudom. A gyerekek nem akarták ragozni a Zeuszt, így hát nem is tették – valószínűleg a Die megszólítás a nagymamájuk dia kekszére emlékeztette őket.

*

Bizonyos kortól kezdve a számítógép előtt ülök, és nem megyek dolgozni, amíg át nem kattintgatom a szexi pasis fotókat – minél öregebb vagyok, annál nehezebb rávennem magam a munkára. És hogy ezt miért mondom? Bizonyos pillanattól kezdve, amióta Rajneesh belépett az életembe, a férfiak elhallgattak, amikor beléptem a szobába, és ez nem azért volt, mert olyan szép voltam, mint Sophie Loren, hanem mert a spiritualitásom bezárta a szájukat – és a helyett, hogy megbeszélték volna velem a nőket meg hogy mi tetszik nekik – például hogy nagy mellük meg lédús fenekük van –, lehúzták az internet ablakot, és úgy tettek, mintha a munkáról beszélnének.

Ha van valami, ami a spirituális világ nagy csapdája, az pontosan az, hogy tisztábbnak érezzük magunkat a környezetünknél. És a bennünk rejlő szent a Fény és a Szeretet nevében próbál kiűzni minden Sötétséget, amíg teljesen fertőtleníti az életet.

Rajneesh szerencsére felemelte a spirituális rezgéseimet, de ezzel egy időben később visszahozott a földre az emberek közé. Rajneeshtől végül közelebb kerültem az emberekhez, mint valaha – elkezdtek mindent megosztani velem: a titkos elképzeléseiket, vágyaikat, szokatlan sorsaikat, meg azt is, hogy nem tudják leszopni a partnerüket, mire az talált magának mást, és hogy ezt tulajdonképpen hogyan is kell csinálni. Emlkszem az első alkalomra, amikor én is ezzel küszködtem.

És itt most teszek egy kis kitérőt – lehet, hogy sokkolónak találod, hogy olyan dolgokat osztok meg itt, amilyeneket, de azért, higgy nekem, vannak dolgok, amiket nem árulok el – és ezek azok a dolgok, amik a titkamat érintik. A nyitottság még senkit sem ölt meg, de a titok elvesztése igen.

Nem fogok itt tehát mesélni az első szerelmemről, az első csókomról, nem fogok itt mesélni a tévedéseimről – bármilyen csábítónak is tűnhetne ezekről írni. Azon, hogy tudsz-e mindent vagy sem, nem múlik semmi. Rajneeshet nem ismered meg ettől jobban – és nem kerülsz közelebb Rajneeshhez.

Még Tonínnak sem.

Emlékezz erre, ha majd szükség lesz rá – hogy fontos megvédeni a titkodat. Mert vannak dolgok, emlékek, amelyek csakis a tieid, és senki máséi.