22

A aztánjött a víz. Nem a csapból. A semmiből kioldódott egy csomó a mellkasomban, és a világ egy pillanatra nem tett úgy, mintha szilárd lenne. Csendben ültem, és a fekete szőnyegben eltűntek a cseppek, mintha a padló is tudna hallgatni. A szerelmed nem óvatosan ment el mellettem. Csak átfolyt rajtam, és elvitte azt, ami már érett volt a hullásra.